Rippl-Rónai és a Nabis

Rippl-Rónai és a Nabis

 

ripplronai

 

A 2010. évi Festők Városa programsorozat keretén belül a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Rippl-Rónai és a Nabis címmel rendez kiállítást. A rendezvény a Pécsi Kulturális Főváros eseményeivel párhuzamosan olyan európai kitekintésű anyagot kíván bemutatni, amely a kaposvári mester franciaországi korszakát mutatja be, és amelynek kialakulásához a párizsi Nabis csoport, továbbá néhány kortárs festő dekoratív törekvése is társult. A kiállítás több mint 100 mű bemutatásával Rippl-Rónai franciaországi alkotásaihoz a párizsi művészbarátainak képeit társítja. Ilyen keresztmetszetű kiállítás még nem volt látható Magyarországon.

 

A kaposvári művészt 1889-től barátja, askót James Pitcairn Knowles orientálta az új francia törekvések irányába. A közös kiállítási élmények hatására a két művész festői stílusa a modern vonulathoz kapcsolódott. Képeik erőteljes kontúrokra alapozó stílusvívmányai megegyeztek a Nabis csoport eszméivel is, akikkel szintén Knowles révén került Rippl-Rónai barátságba 1890-ben. A "nabis" szó héberül prófétát (megvilágosodást) jelentett: így nevezték magukat félig komolyan, félig tréfásan azok a fiatalok, akik a kör tagjai közé tartoztak.  Alkotásaikat szimbolista ihletettség szövi át, sokukra hatottak irodalmias, filozofikus vagy misztikus tanok. A francia Gauguin vonzáskörébe tartozó festői szemléletmódot képviselnek, amivel közvetlen előfutárai a 20. századi modern festészeti törekvéseknek.

 

Rippl-Rónai „fekete korszaknak” nevezett francia periódusára jellemző a kifejező fekete kontúr, a kontúrokat kitöltő keveretlen, a palettáról egyenesen a vászonra felvitt szín. A Nabis csoport képein háttérbe szorul a távlat, megnő a síkszerű dekorativitásnak, a sziluettnek és a kifejező körvonalnak a szerepe. Teljesen eltűnik az elmesélhető képtéma; az ábrázolt alak, illetőleg jelenet jelképes tartalmat kap. A Nabis csoport témái is gyakran bukkannak fel Rippl-Rónai képein: így az intim portrék sokféle variációja, és a karakter-portrék mellett a malankolikus, gondolataiba mélyedő fiatal nőtípus is.

 

A Kaposváron található Merengő, vagy a Szüleim negyvenévi házasság után c. képeMaurice Denis dekorativitását és íves formastilizálását használja. A kiállításunkon bemutatni szánt Bonnard-ról készült portré a híres Nabis arcképek egyetlen megmaradt alkotása. Az otthonkultuszt teremtő Rippl-Rónai későbbi enterieurjeinek témavilága ötletként Bonnard alkotásaiból eredeztethetők. A magyar mester Franciaországban meglátogatta Paul Gauguint és Paul Cezanne-t, együtt litografált az Ancourt nyomdában Toulouse Lautrec-kel, és a Revue Blanche folyóirat köré szerveződő fiatal művésztársaság, a „Les artist intelligent” is soraiba fogadta. Közülük Vuillard, Bonnard, Roussel, Denis, Sérusier, Ranson és Vallotton is gyakran kilátogatott a magyar festőhöz Neullybe. Rippl-Rónai különösen az első hárommal és Maillol-lal tartotta a legszorosabb kapcsolatot: a francia festő hatására kezdett ő maga is foglalkozni hímzések tervezésével, míg Rippl-Rónai bátorította Maillolt a szobrászat terén. Az Nabis csoporttal részben átfedést képező „intelligens művészek” alapvetően meghatározták Rippl-Rónai grafikai munkásságát és Magyarországon teljesen úttörőnek számító iparművészeti elképzeléseit.

 

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum a francia művésztársak közül Maurice Denis,Pierre Bonnard, Edouard Vuillard, Paul Gauguin, Toulouse Lautrec, Paul Sérusier és a korábban felsorolt művészek mindegyikétől jelentős műveket mutat be Rippl-Rónai ismert, és utóbbi években felbukkant, kevésbé ismert, dejelentős műveivel párhuzamosan. A festészeti és grafikai anyagon túl a magyar művésziparművészeti munkásságának franciaországi eredményeit, így az Andrássy ebédlővel kapcsolatos terveket és a kivitelezett műveket is megtekinthetik az érdeklődők.

 

A kaposvári múzeum anyagán kívül elsősorban magyarországi múzeumok, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Kiscelli Múzeum és magángyűjtők anyagából áll össze a kiállítási anyag.

 

Dr. Géger Melinda
művészettörténész