Anna Margit kiállítás

Anna Margit Kiállítás

Válogatás az Antal–Lusztig-gyűjteményből a Vaszary Képtárban

Megnyitó:
2009. május 22. 17.30 óra

Köszöntőt mond:
DR. KÉKI ZOLTÁN
címzetes főjegyző, Kaposvár

Megnyitja:
TURAI HEDVIG
művészettörténész

A kiállítás megtekinthető:
2009. május 21–július 26-ig
naponta 10–18 óráig a fesztivál ideje alatt csütörtöktől–péntekig 10–20 óráig


Két figura – Anna Margit festménye

 

ANNA MARGIT (1913–1991) tragikus sorsfordulatoktól nehéz életet élő, rendkívüli asszony volt. Majdnem egész családját elveszítette a vészkorszakban, a kiheverhetetlen tragédiát csodagyerek-fi a korai megőrülése súlyosbította. Anna Margit Vaszary János szabadiskolájában tanult, de mesterének vallotta első férjét, Ámos Imrét is. Ámossal 1937-ben Párizsban járt, ahol találkoztak Marc Chagall-lal. Indulásakor a francia iskola, elsősorban Bonnard hatott rá. Alkotói munkásságának színtere Szentendre volt, Vajda Lajossal és körével tartott szoros barátságot. A háború után az Európai Iskola alapító tagja lett, majd annak betiltását követően, formalista művészként megbélyegezve, kiszorult a művészeti életből. Hosszú hallgatás következett: 1968-ban rendezhetett egyéni kiállítást az Ernst Múzeumban. A hetvenes években a kultúrpolitika megváltozott, az absztrakt művészetet kezdték elfogadni, Anna Margit is kiállítási lehetőségek sorához jutott, többszörösen kitüntették, művei jelentős köz- és magángyűjteményekbe kerültek. Sajátos stílusa pályája során sokat változott, de mindvégig megőrizte a rá jellemző gyengéden groteszk látásmódot, egyfajta expresszivitást és szürrealitást. A hatvanas években hangja és fi gurái Gulácsyt idézik. Művészetének emblematikus jelképei: a bábu, a bohóc, a marionett, a maszk mindvégig jelen vannak. Legismertebbek a hetvenes években készített, a népművészetet és a vásári portékákat művészetbe emelő, tabukat döntő, applikációkat tartalmazó munkái. Élete végén, harminc évvel a második világháború borzalma után, szabadult fel benne a holocaust traumája és kezdte az emlékeit: szenvedését és gyászát megfesteni. A holocausthoz való viszonya identitásának része lett. A közbeszédben évtizedeken át tabunak számító téma sokkoló erővel találta meg a formát művészetében. Az „elmondást”, a narratív igényt mi sem mutatja jobban, mint hogy a képek hátoldalára ír: „üzen”. Gazdag életművet hagyott hátra, a XX. század számos stílusirányzatának (expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus, absztrakt művészet) metamorfózisa valósult meg művészetében. Az Antal–Lusztig-gyűjtemény Anna Margit- kollekciójából 74 képet mutat be ez alkalommal a Vaszary Képtár. Antal Péter monografikus igénnyel összegyűjtött anyaga Anna Margit teljes életútját és oeuvre-jét felöleli. A kiállítás a művész korai időszakából több, korábban ki nem állított művet is bemutat.